Kategória Archívumok: Albumok

Lakatos Mónika az oláh cigány zene nemzetközileg ismert arca, a világzene egyik sztárja. Nem könnyű olyan magyar előadót mondani, aki a maga műfajának legmagasabb rangú díját megkapta volna, ahogy Mónika a WOMEX életműdíját 2020-ban, a Muzsikás után második magyar, és az egész világon az első cigány művészként.

Mónika a Romengo énekesnőjeként illetve társával, Rostás Mihály „Mazsival” közös, szólólemeze révén lett ismert. Utóbbin, a Romanimo („A cigányság”) című lemezen, amely a World Music Charts Europe-on, a világzene legrangosabb lemez-toplistáján a legjobb öt közé, Mónika végig lassú, úgynevezett hallgató dalokat énekel. Új formációját, a Cigány Hangokat azért hívta életre, hogy a hagyományos oláh cigány zene egy másik – gyors, lüktető, elsöprő lendületű – arcát mutassa be, oly módon, hogy a ritmushangszerekre épülő többszólamú vokális zene ereje a maga letisztult formájában ragadja magával a közönséget.

A Romanimóhoz hasonlóan Mónika legfontosabb társa a Cigány Hangokban is Rostás Mihály „Mazsi”. Rajta kívül szerepel még a lemezen Lakatos Róbert, Balogh Ildikó „Kriszti”, Balogh Andrea, Rostás Dzsenifer, akiket Kovács A. Máté kísér szájbőgőn és kannán. A koncerteken és a következő lemezeken azonban másokkal is találkozhat a közönség – Mónika azt szeretné, hogy minél több „cigány hang” mutatkozhasson be a jövőben. A Cigány Hangok összetétele ezért folyamatosan változni fog körülötte, így szinte minden koncert egyszeri élményt nyújt majd.

Mónika hangja és stílusa annyira egyedi egy felismerhető, hogy minden dallamot azonnal a sajátjává formál, legyen az hallgató, pergető, tradicionális vagy szerzett. Annyira anyanyelveként beszéli a hagyományos kultúrát, hogy azok hagyományos környezetüktől, a közösségből, családi körből kiszakítva, a borneói dzsungelben vagy a berlini filharmónia színpadánis is önazonosak maradnak, hiszen ő maga a hagyomány.

Az albumról

„Az oláh cigány hallgatók nagyon fontosak az életemben.
Bennük van cigányságom és emberi mivoltom egyaránt.” – Lakatos Mónika

A lemezen hallható hagyományos oláh cigány hallgatók nagyon régiek. Többről biztosan tudjuk, hogy legalább másfél évszázada éneklik őket; a világ, amelyet megidéznek pedig egyidős a cigánysággal. A dalok többségét Lakatos Mónika édesapjától, Lakatos Géza Józseftől tanulta, akitől két saját archív felvétel is hallható az albumon, de nagynénikéje, Lakatos Klára „Lulugy” is énekel a lemezen. Kisebb részét családi összejövetelekkor nagyszülőktől, nagybácsiktól, unokatestvérektől hallotta, és vannak a lemezen olyan közismert cigány dalok is Móni lelkére formálva, amelyeket már a cigányság ismerhet más előadóktól. Arra törekedtünk, hogy a lehető legeredetibb énekhangon és módon adjuk át a hallgatókat, csak néhány hallgató hangszerelését igazítottuk az elmúlt évtizedek fejlődéséhez. A dalok többsége azt a világot idézi meg, amelyben szüleink, nagyszüleink éltek.

Minden oláh cigány mulatság és összejövetel hallgatók éneklésével zárul. Azért olyan fontosak az életünkben, mert örömünket és bánatunkat is ki tudjuk velük fejezni. Közösen is énekeljük őket, de legtöbbször inkább egyvalaki „viszi” a dalt, a többiek pedig többszólamú terchangokkal kísérik. A szövegek legtöbbször megtörtént eseményeket fejeznek ki, és nagy szerepet kap bennük az improvizáció; az énekes azt énekli, amit az adott pillanatban érez. Szerelemről, bánatról, örömről, csalódásról vagy bármiről, ami megtörténhet az ember életében. Jellemző, hogy sokat említjük Istent, a szülőket, testvéreket. A dalok szinte csak a múltról és a jelenről szólnak, a jövőt nagyon ritkán hozzuk szóba.